Mikor szükséges a gyermek egy reklámba – szükséges egyáltalán?

Az utóbbi időben kiemelt fontosságúvá vált a gyermekek védelme a közösségi média területén is. Az influencer kampányokban szintúgy figyelni kell arra, milyen módon jelenik meg a kiskorú egy-egy tartalomban. Sőt, az Önszabályozó Reklám Testület ajánlásában előtérbe helyezték a gyermek influencereket is, akik kiszolgáltatott helyzetben lehetnek, amennyiben nem megfelelő módon szerepelnek szponzorált tartalmakban. 

Kockázatok

Minél hamarabb kerül fel egy gyermekről fotó a közösségi felületekre, annál jobban növeli a szülő a digitális lábnyomát. Ez befolyásolhatja a későbbiekben az online személyiségét. Emellett az online jelenlét növelheti a zaklatás és a személyi adatokkal való visszaélést is, ez pedig erősíti a gyermek reklámokban való szerepeltetése is. A reklámtevékenység befolyásolhatja a gyermek önképét és a világról alkotott véleményét is

Ennek csökkentése miatt alkotta meg az Önszabályozó Reklám testület az ajánlást, amelyre érdemes odafigyelni a jövőben influencer együttműködések során is.  Céljuk: 

„a gyermekek alapvető jogainak és szükségleteinek tudatosítása a reklámszakma valamennyi szereplője számára annak érdekében, hogy a gyermekek bevonása a reklámokban átgondolt, a gyermekjogokat szem előtt tartó folyamattá váljon.”

Minimumszabályok

Az ÖRT az alábbi minimumszabályokat határozta meg a gyermekek reklámokban való szerepeltetésére:

1. Tájékoztatáson alapuló érdemi hozzájárulás a reklámban szereplő gyermektől. 

A gyermeket minden fontos információról tájékoztatni kell, ami a reklámban való szereplésről szól. 12 éves kor felett pedig írásban is igazolnia kell a gyermeknek, hogy megértette és hozzájárul a szerepléshez. 

2. A gyermek emberi méltóságának tiszteletben tartása. 

A gyermeket nem lehet megalázó, kiszolgáltatott, szélsőségesen nevetséges helyzetben ábrázolni, és nem lehet őt felhasználni rossz példamutatásra. Nem lehet intim helyzetben, félmeztelen, meztelen helyzetben. Tilos érzelmi zsarolással, kényszerrel rávenni a megfelelő magatartás tanúsítására.

3. A gyermek magánéletének védelme. 

A gyerek nevének, bármilyen személyes adatának, személyhez fűződő állapotának nyilvánossággal való megosztása csak akkor ajánlott, ha az a gyermek legfőbb érdekét szolgálja, és a gyermek kifejezett hozzájárulást adott ehhez. Nem ajánlott, hogy saját nevén szerepeljen a reklámban; kiskorú influencer esetén művésznév a megfelelő választás.

4. A gyermek védelme az erőszaktól. 

A gyereket nem érheti semmilyen bántalmazás reklámkészítés során és nem is ábrázolható ilyen helyzetben, a szülő engedélye sem adhat felmentést ez alól!

5. A gyermek védelme a kizsákmányolástól. 

Kizsákmányolásnak számít, ha a 18. életévét be nem töltött személyek foglalkoztatására vonatkozó törvényi előírásokat megszegik a reklám készítése során (gyermekmunka) vagyis szereplésük/bevonásuk nem érdemi tájékoztatáson alapuló, nem önkéntes, VAGY azért nem kapnak ellentételezést.

6. A gyermek legfőbb érdekének érvényesülése.

Azoknak a felnőtteknek a felelőssége, akik a gyerek szerepeltetéséről döntenek egy reklám kapcsán (ügyfél, hirdető, megbízó), alapvetően három területre terjed ki. Annak eldöntésére, hogy 

  1. Szükséges-e a gyerek bevonása a reklámozásba; 
  2. A gyermek bevonása hogyan és miként történjen meg; és annak figyelembevételére, hogy 
  3. A gyermek szerepeltetése hogyan hat a gyerekre, családjára, arra a közösségre, amiben a gyerek él, és milyen üzenetet hordoz a társadalom számára

Az ÖRT számos pontban kifejti még a gyermekek reklámban való szerepeltetésének megfelelő irányait. A dokumentum EZEN A LINKEN elérhető. 

Iratkozz fel havi újdonság levelünkre!

X